A bal oldalon látható példában a zölddel színezett cellában csak a 8-as van megengedve, ezért oda azt beírhatjuk. Az ezt a cellát tartalmazó házakból pedig a 8-as jelölteket töröljük.
Rejtett cella
Def.: Háznak nevezzük a rejtvénynek egy sorát, oszlopát vagy blokkját.
Olyan házat keresünk, amiben van olyan jelölt, amely csak egy cellában fordulhat elő. Ekkor ki tudjuk használni, hogy a sudoku minden házában minden értéknek szerepelnie kell, itt pedig ez az érték csak egy adott cellában fordulhat elő, tehát ide beírhatjuk azt. Aszerint, hogy a rejtett cellát milyen házban találtuk, meg azt mondjuk, hogy a cella rejtett a sorban, oszlopban vagy blokkban.
Az ábrán, a 6. oszlopban az 1-es rejtett, mert csak a 3. sorban szerepel, ezért oda be tudjuk írni, a megfelelő házakból pedig kizárhatjuk.
Tégla
Def.: Téglának nevezzük az olyan cella N-eseket, amelyek két ház – oszlop és blokk vagy sor és blokk – metszeteként jönnek létre.
Ha egy jelölt egy háznak csak egy téglájában fordul elő, akkor a tégla-metszetet alkotó másik házban is ott kell lennie, azaz ebben a házban minden olyan pozíción illegális, amely a téglán kívül van. Egy tégla akkor hasznos, ha legalább egy illegális jelöltet találunk a segítségével.
Az ábrán, a zölddel színezett blokk 3. téglájában biztosan lesz egy 8-as adat, mert a blokkban máshol nem lehet. Ebből tudjuk, hogy a 6. oszlopban csak a 2. téglában lehet 8-as, ezért ebből az oszlopból a pirossal színezett 8-as jelöltek törölhetők.
Tiszta pár
Olyan cellapárokat keresünk egy házon belül, amelyek csak ugyanazt a két jelöltet tartalmazzák. Ekkor tudjuk, hogy a megoldásban majd ezekben a cellákban a jelöltpár minden tagja fog szerepelni, igaz azt nem, hogy pontosan melyik hol. Eredményképpen pedig ezt a két értéket a ház többi cellájából törölhetjük.
Az ábrán, a zöld színű cellákban csak 5-ös és 7-es jelöltek szerepelnek, ezért itt majd a megoldásban is egyikük lesz. Ebből következik, hogy a blokkban ezen cellákon kívül nem fordulhat elő egyik sem, tehát a szürke cellákból törölhetjük őket.
Rejtett pár
Olyan cellapárokat keresünk, amelyekben van két olyan jelölt, amelyek a házban egyetlen másik cellában sem szerepelnek. Mivel mindkét jelölt benne kell, hogy legyen a házban, a két cella egyikében lesznek majd, vagyis a cellapárból törölhetjük az összes egyéb jelöltet.
A 4. sorban az 1-es és 2-es jelöltek csak a zölddel színezett cellákban fordulnak elő, ezért majd a megoldásban is itt fognak szerepelni, vagyis ezekből a cellákból a többi – pirossal jelzett – jelölt törölhető.
Tiszta hármas
A tiszta pár algoritmussal analóg módon most cella hármasokat keresünk, ahol vesszük a jelölthalmazok unióját. Ha három elemű halmazt kapunk, akkor tudjuk, hogy ebben a három cellában az említett unió halmaz egy-egy eleme lesz beírva, tehát a ház többi cellájából törölhetjük őket.
A zöld színű cellákban csak 2-es, 3-as és 4-es jelöltek szerepelnek, ezért itt majd a megoldásban is egyikük lesz. Ebből következik, hogy a sorban ezen cellákon kívül nem fordulhatnak elő, tehát a szürke cellákból törölhetjük ezeket a jelölteket.
Rejtett hármas
Olyan jelölt hármasokat keresünk, amelyek elemei egy ház tetszőleges három cellájában fordulnak elő. Ha ilyet találtunk, a cella hármasból törölni tudjuk az összes többi jelöltet, mert a megoldásban majd a jelölt hármas egyik eleme fog szerepelni.
A 4. oszlopban az 1-es, 4-es és 7-es jelöltek csak a zölddel színezett cellákban fordulnak elő, ezért majd a megoldásban is itt fognak szerepelni, vagyis ezekből a cellákból a többi – pirossal jelzett – jelölt törölhető.
Tiszta négyes
Cella négyeseket keresünk, ahol vesszük a jelölthalmazok unióját. Ha négy elemű halmazt kapunk, akkor tudjuk, hogy ebben a négy cellában az említett unió halmaz egy-egy eleme lesz beírva, tehát a ház többi cellájából törölhetjük őket.
A zöld színű cellákban csak 2-es, 3-as, 4-es és 7-es jelöltek szerepelnek, ezért itt majd a megoldásban is egyikük lesz. Ebből következik, hogy ebben a blokkban ezen cellákon kívül nem fordulhatnak elő, tehát a szürke cellákból törölhetjük ezeket a jelölteket.
Rejtett négyes
Olyan jelölt négyeseket keresünk, amelyek elemei egy ház tetszőleges négy cellájában fordulnak elő. Ha ilyet találtunk, a cella négyesből törölni tudjuk az összes többi jelöltet, mert a megoldásban majd a jelölt négyes egyik eleme fog szerepelni.
A 6. oszlopban a 2-es, 3-as, 5-ös és 7-es jelöltek csak a zölddel színezett cellákban fordulnak elő, ezért majd a megoldásban is itt fognak szerepelni, vagyis ezekből a cellákból a többi – pirossal jelzett – jelölt törölhető.
Nishio:
Teszteli a jelölteket, azaz
elmenti a táblát, és beír egy értéket, majd leellenőrzi, hogy a korábban
bemutatott algoritmusokkal meg tudja-e oldani, ha nem visszaolvassa a tippelés
előtti jelölt táblát. Ha a megoldás azért volt sikertelen, mert ellentmondásra
jutott, akkor ez mellett törli az utolsóként megtippelt értéket a jelöltek
közül. Az algoritmus akkor áll le, ha sikeresen megoldotta a feladványt, vagy az
összes jelölt végigpróbálása után sem sikerült.
Crook:
A Nishio-hoz hasonlóan visszalépéses algoritmusról van szó, azonban míg a Nishio csak egy mélységig megy el, a Crook tetszőleges mélységű visszalépést megenged. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogyha a hagyományos algoritmusok úgy akadtak el, hogy nincs ellentmondás a táblában, nem lépünk vissza, hanem egy újabb jelölt beírásával mélyebbre lépünk a keresőfában. Az algoritmus, mint minden visszalépéses keresés, minden megoldható tábla esetében sikeresen terminál, azaz talál egy megoldást.